Bács-Kiskun megyével kapcsolatos dokumentumfilmek a Magyar Televízióban 1958-1963, 1965, 1968 - 1985
1962
Farsang
Adás: 1962. I. 28.
Farsangi népszokásokból összeállított táncjáté, közötte mai társastáncok. Előadja a Duna Táncegyüttes és zenekara, a Kalocsai úttörő Együttes és Bordás Éva, Nyulászi Ilona, valamint Somogyi Tibor.
1965
Ipar a rónaságon
Vállalta a felelősséget
Adás: 1964. VI. 24.
Dr. Dobos Ferenc Kiskunfélegyháza tanácselnöke beszél a város fejlődéséről.
Szüret előtt
Falujáró kamera
Adás: 1965. X. 1.
A lakiteleki Szikra Tsz. szüret előtti készülődését, szüreti gondjait bemutató riportfilm.
1968
A puszta világa
Falujáró kamera 1968/3.
Adás: 1968. II. 14.
Riportfilm a bugaci pusztán élő emberek megváltozott életéről.
Szüret és borkezelés Vaskúton
Mezőgazdasági szakfilmsorozat 1966/67.
Adás: 1966. XII. 1., XII. 3.
Előadás a szőlőfeldolgozásról és a borkezelésről.
Színházi évadnyitás vidéken és Pesten
Körkép 1968/10.
Adás: 1968. X. 13.
A kecskeméti Katona József Színház Illyés Gyula: Dózsa című drámájának ősbemutatója előtt részleteket mutat be, majd a szerzővel beszélgetnek a drámáról. (...)
Viaszvarázslat
A batik
Adás: 1968. V. 31., VII. 23.
Rácz Rózsa keceli kislány, aki batikolást tanult a helyi szakkörben, az 1967. évi indiai gyermekrajz pályázaton a legnagyobb díjat nyerte, a Köztársaság Elnöki Aranyérmét. Őt és a keceli képzőművészeti szakkört mutatja be a film.
Kecskeméti Népművész Találkozó I. rész
Adás: 1969. I. 5., I. 11.
A II. Kecskeméti Népzenei Találkozó résztvevői énekelnek, különleges hangszereken játszanak. A Galga-menti ötösfogat, Pozsik István népművész sajátos hangszerén játszik, Gyalog Magda mezőtúri népi énekes citerázik, Sipos József tekerőn játszik, Ambrusné Márton Kata népi énekes több népdalt énekel.
Kecskeméti Népművész Találkozó II. rész
Adás: 1969. I. 8., I. 18.
A kiskunfélegyházi citerazenekar, Márton Vilmos népi énekes, Fazekas Vilmos fémfurulyázik, Karsai Zsigmon népitáncos, Kádár Ferenc nádsípon játszik, Adamcsik Józsefné népi énekes, a tápéi citera zenekar és Bársony Mihály, Szóráth János klarinéton, valamint tekerőlanton játszik.
Kecskeméti Népművész Találkozó III. rész
Adás: 1969. I. 12., I. 25.
Majoros József citerázik, özv. Gyurka Mihályné énekel, Gusa Pál furulyázik, Polgár József előadja a kecsketáncot, Bárácz György dudán, Kovács János okarinán játszik, továbbá a Szegedi EDOSZ Citera Együttes ad műsort.
1969
Bali testvérek
Adás: 1969. IV. 26.
Bali Zoltán a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, és Bali Ferenc a szabadszállási Lenin Tsz elnöke, képviselők; elmondják, hogy 1956-ban a párt felhívására vállalták el a tsz vezetését. (...)
Balla közvitéz, a vörös obsitos
Adás: 1969. IV. 16., 1969. IV. 19.
Dokumentumfilm, amelynek történetében Balla Mihály 76 éves tiszakécskei szabósegéd eleveníti fel a "vérvörös csütörtök" eseményeitől, a Tanácsköztársaság bukásáig tartó időszakot. Az öregember a hősi kor krónikása, anélkül, hogy személyes részvételének eseményeinél többet is mondana. Az elbeszélést megszakítják korabeli filmhíradók, dokumentumok képei. (...)
Együtt könnyebb
Adás: 1969. VIII. 13, 1969. IX. 20.
A bajai járásban élő soknemzetiségű emberek önálló vállalkozásainak, összefogásainak hasznos és értelmes példáit dokumentálja a riportfilm.
Túl a holtponton
Adás: 1969. V. 8., 1969. V. 10.
1966-ban a lakiteleki Szikra Tsz közel ötmillió forintos veszteséggel zárt. A tsz vezetősége és tagsága elmondja, milyen nehézségek árán sikerült a közösség összekovácsolása, és a közös érdekek előtérbe jutását biztosítani. Ennek eredménye többek között, hogy az 1968-as év 2,5 millió forinttal több jövedelmet biztosított a tagoknak, mint két évvel ezelőtt.
Kecskemét is kiállítja
SZÖVOSZ fesztivál
Adás: 1969. V. 11.
Szövetkezeti együttesek vetélkedője. Bács-Kiskun megyei együttesek népdalokat, műdalokat (citera, tekerőlant, okarina hangszereken) mutatnak be. Verbunkost táncol Tóth Ferenc. A "Bogár Imre balladája" című jelenetet előadja a kecskeméti Erdei Ferenc Irodalmi Színpad együttese.
1970
Demokratizmus a hétköznapokon
Magányosan
Adás: 1970. I. 16.
A nagybaracskai termelőszövetkezet egyik traktorista dolgozójának sorsában mutatja be a film, a problémáival magára maradt ember vívódását és küzdelmét a megértésért.
Emberek és vallomások
Adás: 1970. VIII. 11., VIII. 12.
Kopeczky Lajos riporter beszélget a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységének dolgozóival a vállalati közérzetről. A munkások elmondják, hogy jól érzik magukat az üzemben, gyermekeiknek is ilyen munkahelyet kívánnak.
Felszín alatt
Demokratizmus a hétköznapokon
Adás: 1970. III. 17.
Hercegszántó soknemzetiségű lakóinak életét, örömeit, panaszait tolmácsolja a műsor a riporterként közreműködő fővárosi főiskolások segítségével.
Az üzemi demokráciáról
Demokratizmus a hétköznapokon
Adás: 1970. IX. 1.
Riportfilm a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat és a Budapesti Vegyiművek dolgozóival, igazgatóival az üzemi demokrácia értelmezéséről, érvényesüléséről és a tennivalókról.
Van hová menniök...
Adás: 1970. IX. 1.
Bácsalmáson a tanács és a pártszervezet a járás támogatásával 1967-ben létrehozta az idősek klubját. Az összefogás eredményeként az idős embereknek van hová menniök, ahol szórakozásuk, kultúrálódásuk és ellátásuk biztosított. Egy nap keresztmetszetét adja a film.
Ebédszünet 17.
MÉK - Kecskemét
Adás: 1970. VII. 21., VII. 25.
A riportfilm a kecskeméti MÉK megyei központjában készült. a dolgozók bejelentése alapján a riportműsor arra próbál fényt deríteni, hogy mennyiben hibás a vállalat vezetősége a vállalatnál elkövetett visszaélésekben.
Triticale
Adás: 1970. VIII. 27.
A triticale a búzának és rozsnak az állandósult hibridje. Erről a kísérletről beszél dr. Kiss Árpád a kecskeméti Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa.
Röpülj páva III.
Adás: 1969. XI. 8.
Felszabadulási népdalverseny közvetítése Dunapatajról. Közreműködnek: Nagy Judit, Tóth Béla, Kákonyi Ibolya, Kaszás Károlyné, Csiki Pál, Molnár Klára, Kovács Antal, Pély Lajos. A verseny zenekarát Kovács árpád és Béres János vezeti.
Kecskeméti népzenei találkozó I.
Adás: 1970. XII. 27.
A népzenei találkozó közreműködői: Bojtor Imre, Bodza Klári, Madaras Gábor és Madarász Katalin.
Kecskeméti népzenei találkozó II.
Adás: ?
A népzenei találkozó közreműködői: Török Erzsébet, Béres Ferenc, Kovács Apollónia.
Díszelőadás az Országos Népművelési Konferencia tiszteletére
Adás: ?
Tavaszköszöntő - néptánc. Előadja a kalocsai Ének-Zene Tagozatú Általános Iskola gyermek táncegyüttese.(...)
1971
Én a gyerekeknek éltem
Adás: 1971. XII. 24.
Portréfilm egy kiskunfélegyházi parasztasszonyról, aki egymaga 24 állami gondozott gyermeket nevelt fel.
Mérleg I.
Adás: 1971. IV. 11.
Portréfilm a bajai Krammer József mérlegkészítő mesterről. (...) Bajáról indult el. Bejárta a világot, sok érdekes és néha kényszerű kalandnak részese volt. (...) Korabeli híradóesemények színesítik az elbeszélést.
Mérleg II.
Adás: 1971. IV. 12.
A portréfilm második része.
Emeletes házak Jánoshalmán.
Adás: 1971. II. 24., 1971. II. 27.
Az utóbbi években mind több emeletes ház épült a mezőgazdaságáról ismert községben. A riport azt kutatja, mennyiben változott az itt élők helyzete, gondolkodása, s hogyan mennek feledésbe a régi paraszti szokások.
Kiskőrös 1971.
Adás: 1971. VII. 1.
Kiskőrös nagyközség lakosságának magas életszínvonala, jó közérzete a szorgalmas munka, a jól átgondoltan szervezett párt- és gazdaságpolitika eredménye. A filmben tanácsi és gazdasági vezetők, valamint egyszerű kiskőrösi emberek nyilatkoznak.
A negyvenedik tél.
Adás: 1971. II. 12.
Party István, a gemenci vadrezervátum vezetőjének közreműködésével megismerkedünk a tél különös erdei világával, valamint azokkal az emberekkel, akik munkájukkal óvják, élelmezik a rezervátum vadállományát.
1972
A pusztai faragó ember.
Adás: 1972. III. 10.
A kecskeméti tanyavilágban él a 25 éves Polyák Ferenc, aki mint őstehetség, baltával faszobrokat farag. A filmben ő vall életéről, munkásságáról.
Egy elnökválasztás története.
Forrás II.
Adás: 1972. VIII. 22.
A kecskeméti Forrás című folyóiratban Zám Tibor tollából cikk jelent meg a hartai termelőszövetkezeti elnökválasztásról, melynek során felszínre került a felvidékről idetelepített és a németajkú őslakosság közötti nemzetiségi probléma is. A hónapokra elnyúlt választás hasznosítható tanulságairól szóló írás hatását rögzíti a film.
A bugaci vasút.
Magyarország kisvasútjai 3.
Adás: 1972. III. 4.
A Kecskemétről induló keskeny nyomtávú vasút vonalát kísérve, a régi és a mai Bugac néhány képét villantja fel a film.
Hazai tájak VII.
Bajai mozaik; A homok városa.
Adás: 1972. VII. 30.
A Duna-Tisza köz vidéke, a történelemben sokat megtépázott Alföld, a volt titokzatos dzsungel ma már fejlődő, arany homokot érő futóhomokja mindig érdeklődésünk középpontjában állt. (...) Dr. Keresztury Dezső beveztő előadása a fenti kisfilmek elé.
Népművészet, népszokások V.
Bevezető. Kalocsai rapszódia.
Adás: 1972. VIII. 6.
Dr. Ortutay Gyula bevezeti a Lakatos Vince rendező által készített "Kalocsai rapszódia" című filmet.
Tárlatról tárlatra 1972/3.
Bács-Kiskun megye Budapesten.
Adás: 1972. III. 18.
A film a "Bács-Kiskun megye Budapesten" című rendezvénysorozat képzőművészeti kiállításait mutatja be.
1973
Munkások, vezetők egymás közt III.
Adás: 1972. X. 12., 1972. XII. 13.
A Május 1. Ruhagyár és a kalocsai EKA gyáregység munkásai és vezetői őszinte gondolatcseréje az üzemi légkörről, a jog- és a kötelességről, a váltakozó munkarendről.
"Itt most már a mi kezünk épít"
Államosítás.
Adás: 1973. III. 27.
A Kecskeméti Konzervgyár (...) üzemeiben lévő közvetítőkocsi segítségével a helyszíneken, valamint a stúdióban emlékezik meg a műsor az államosítás 25. évfordulójáról.
Bemutatjuk Magyaroszágot.
Kalocsa.
Adás: ?
Kalocsa népművészete (népviselet, hímző és pingáló asszonyok munkája, kelmefestés, ízelítő a múzeum népművészeti anyagából). A kalocsai paprika (termesztés, betakarítás, feldolgozás).
Tükrös VI.
Kalocsai pingálás.
Adás: 1973. V. 27.
Kisfilm Fodor Józsefné és Vén Lajosné pingálóasszonyok műveiről.
Képes krónika 73/7.
Adás: 1973. VII. 21.
(...) D. Fehér Zsuzsa Kecskeméten beszélget Kerényi József építész tervezővel a városkép kialakításáról és a repülőszerencsétlenség áldozatainak síremlékéről.
1974
Major Máté
Vallomások a XX. századról
Adás: 1974. VIII. 2.
Major Máté Kossuth-díjas akadémikus visszaemlékezése gyermekkorára, családjára, iskoláira, pályaválasztására, egyetemi tanulmányaira. (...) Felvételek a mai Bajáról, a századeleji város képének felidézése (fotók, képek). (...)
Nagy István portré
Adás: 1974. IV. 2., 1974. IX. 1.
Nagy István festőművész életműve festményei és a kortársak vallomásai tükrében.
Változatok Tázlárra
Adás: 1975. I. 7.
A bugaci Tázlár és Fölsőtelek (Fölsőtelep!) tanyai művelődési életét mutatja be összehasonlításokkal. A tázláriak igénye nincs összhangban a lehetőségekkel, s mint mondják talán ők is hibásak, hogy bátortalanok a kezdeményezésben.
Vélemény 6.
Adás: 1974. XI. 12.
Riportfilm Kecskemét kulturális életéről, művelődési viszonyairól: nyilatkozik Heltai Nándor, a Petőfi Népe munkatársa, Ruszt József, a Katona József Színház főrendezője, Major Imre, a TIT munkatársa, a dolgozók esti iskolájának tanulói, az Univerzum-klub vezetője, az új művelődési központ igazgatója, a megyei könyvtár igazgatója. (...)
A látóhatár szélén I.
A múlt
Adás: 1974. IV. 10.
Dr. Romány Pál műsorvezető rövid történeti áttekintést ad a magyar tanyavilág történeti fejlődéséről, majd a Kecskemét környékén élő Szilágyi-tanyán beszélget a tanya lakóival, szomszédokkal: Szilágyi Istvánnal, feleségével, a nagymamával, Kollár Péterrel és Szívós Istvánnal. Közben bemutatják a tanyamúzeumot, az ott elhelyezett tárgyakat. (...)
A látóhatár szélén II.
A jelen
Adás: 1974. IV. 11.
A filmsorozat ezúttal a tanyavilág jelenét kívánja bemutatni, négy család egyetlen nyári napjának tükrében.
A látóhatár szélén III.
A jövő
Adás: 1974. IV. 17.
A tanyákkal kapcsolatos problémákat, intézkedéseket vizsgálja, majd bemutatja hogyan törődnek és mit tesznek Tiszakécskén a tanyák felszámolása érdekében.
Tükrös X.
Konyhai edények
Adás: 1973. XII. 25.
Készült a dunapataji múzeum eredeti anyagának felhasználásával.
Bábfesztivál III.
Adás: ?
Dr. Kabay tiborné a Kecskeméti Óvónőképző tanára, de. Tóth Géza a tiszakécskei Szitakötő együttes vezetője és Koós Iván, az Állami Bábszínház tervezője beszélnek a bábjáték és a népművészet kapcsolatáról, közben részletek: Fehér Anna balladája (tiszakécskei Szitakötő együttes) (...) c. bábjátékokból.
Képes krónika 74/6.
Adás: 1974. VI. 8., 1974. VI. 12.
(...) a bajai Türr István Múzeum Nyári tárlatáról tudósítás. (...)
Képes krónika 74/9.
Adás: 1974. IX. 14., 1974. IX. 18.
(...) Kerényi József bemutatja a kecskeméti zsinagóga átalakított műemlék épületét, amely ma a Tudományok Háza. (...)
Dunamenti Folklórfesztivál
Gálaest I.
Adás: 1974. VIII. 11.
(...) Bácska Együttes(...)
Dunamenti Folklórfesztivál
Gálaest II.
Adás: 1974. VIII. 24.
(...) Öregcsertői Népi Együttes műsora.
Dunamenti Folklórfesztivál
Gálaest III.
Adás: 1974. IX. 1.
(...) Kalocsai Népi Együttes.
Heten Európából
Adás: 1974. IV. 2., 1974. IV. 17.
1973-ban Kalocsán megrendezett Nemzetközi Folklór Fesztiválra érkező különböző országok néptáncosainak utcai menettánca, közben hat ország fiatal táncosaival riport.
Iskolatelevízió - Általános iskolai oktatás - Földrajz 5. osztály
A Kiskunság
Adás: 1974. X. 1., 1974. XI. 5.
A tájegység nevének története, felszínének kialakulása (trükkrajzos magyarázat), a futóhomok természete, megkötésének eszközei (filmfelvételek); a táj mezőgazdasága, látogatás a Kecskeméti Konzervgyárban, Kecskemét város bemutatása (filmösszeállítás).
1975
A történelem, a falu és az öregember
Adás: 1975. VIII. 16., 1975. IX. 16.
Szeremle községben él Takács Ferenc 83 éves veterán, az ő életútjával a falu fejlődésének képe bontakozik ki. A falu felszabadítása 1944 októberében, majd az utána kezdődő új élet kibontakozása hasonló a többi magyar faluéhoz, de ebben Takács Ferenc helytállásának is igen nagy szerepe volt.
Látogatás Tálasi István professzornál
Adás: 1975. VII. 20.
Portréfilm a tárgyi néprajz kiemelkedő jelentőségű tudósáról. Tálasi István, akadémikus beszél szülőföldjéről, iskolai tanulmányairól, (...) kitér a kiskunsági pásztorkodás történetének és a kaszás aratás magyarországi történetének kutatására.(...)
Megszállottak I.
A paprikás ember
Adás: 1975. V. 18., 1975. VIII. 7.
Dr. Berta Jenő, a paprika termelő paraszt család fiának harca a paprikával a doktori címig. A portréfilmben feltárul az 1965 óta (Fajszon) tsz-elnök, a fűszerpaprika helyben vetés kialakítójának küzdelmes útja.(...)
Sztánya, a tüzér
Adás: 1975. V. 11.
Egy határ menti kis faluban, Garán minden májusban felcsendülnek a mélabús bunyevác dalok, ropják a tüzes kólót. E hagyományos ünnepség forgatagában mutatja be a film Zomborcsevity Jánosné MAtos Anasztáziát, aki 1944 őszén 15 éves korában elindult a háborúba.
Harminc év asszonyszemmel
Adás: 1975. II. 18.
A Nők Nemzetközi Éve és az MNDSZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a film felidézi archív filmek segítségével a nőmozgalom hőskorát. (...) Dr. Gajdócsi István, Bács megyei tanácselnök a nők helyzetéről és az egyenjogúság továbbfejlesztéséről nyilatkozik Molnár Margit riporternek.
Hazánk, Magyarország X.
A konok homok
Adás: 1975. III. 16., 1975. VIII. 10.
Rövidfilm a Duna-Tisza köze vidékéről. Jellegzetes tájképek, a sivár talajviszonyok (futóhomok) bemutatása; az 1945 előtti szegényparaszti életkörülmények felidézése (archív snittek); a nagyüzemi gazdálkodás eredményei; a tájegység iparosításának létesítményei.
Költészet 152.
Népművészet a homokon
Adás: ?
A matkópusztai emberek régen hallott meséket mondanak boszorkányról, a légy születéséről stb (...).
Magyar naív művészek I.
(Bevezető + Benedek Péter)
Adás: 1975. IV. 26.
A filmsorozat bevezeti a nézőket a magyar naiv művészet hagyományaiba - a régi parasztemberek faragványait, tulipános ládáit, a Kecskeméti Református Egyház matriculáját is bemutatja - és az 1920-as évek elején kiállításával bemutatkozó Benedek Pétert, valamint alkotásait.
Fesztivál a Duna mentén
Adás: 1975. XI. 2.
A film az V. Duna-menti Folklórfesztivál hangulatáról és gazdag eseménysorozatából igyekszik képet adni. Bemutatja a hagyományőrző hazai és külföldi parasztegyüttesek fellépését, a páva-körök találkozóját és a fesztivál ideje alatt megrendezett, a népművészettel kapcsolatos eseményeket.
Lóra, csikós lóra!
Adás: 1973. IX. 28.
A kiskunsági csikósok életét felelevenítő művészi összeállítás (népdalok). (...)
Magyarországi néptáncok
Garai délszláv táncok
Adás: 1975. III. 29.
Délszláv tánchagyományokból ad ízelítőt a film. Közreműködnek idősebb és fiatalabb garai táncosok és zenészek.
Nekem szülőhazám 6.
Apostag
Adás: 1974. I. 25.
Az apostagi úttörőcsapat expedíciós örse vállalkozott, hogy felderítse Apostag égi, és mai életét. Igaz-e az amit Nagy Lajos, a falu szülötte Kiskunhalom c. könyvében írt? (...)
Nekem szülőhazám 7.
Gara
Adás: 1974. IV. 25.
Gara község József Attila expedíciós örs tagjai és Nemes Péter az Úttörőszövetség titkára "Ember az embertelenségben" című akciójáról készült film. Az úttörők célja, megismerni és feltárni községük nemzetiségi lakosainak helytállását a második világháború alatt; bemutatni azokat, akik a nemzetiségi gyűlölködés szításának idején embrek tudtak maradni. Megismerteti a nézőket Gara község tanácselnökével, Zegnál Márkkal, aki 16 évesen, Anasztázia nénivel, aki 15 évesen lett partizán. Megszólalnak a műsorban német, bunyevác, magyar nemzetiségű lakosok, akik szintén partizánok voltak és segítették az új élet kibontakozását.
Tsz fiatalok vetélkedője
Adás: 1975. VIII. 19.
A felszabadulás 30. évfordulója és az alkotmány ünnepe tiszteletére rendezett tsz fiatalok vetélkedőjének döntője. A hat csapat: kiskunfélegyházi Lenin Tsz baromfitenyésztő leánybrigád (...) fiataljai politikai, majd szakmai és kulturális ismereteikről adnak számot.(...)
Családi kör 9.
Adás: 1975. II. 19.
(...) Mi lett a pincéből a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolában? (...)
A továbbképzésről - négy tételben. - Pedagógusok fóruma 276.
Adás: 1975. IX. 7.
Riportfilm a tanítók továbbképzésének jelenlegi formájáról, a képzési rendszer fejlesztésének szükségességéről, a bajai frmáról, a tanítók nyári akadémiájáról. Közreműködnek a Bajai Tanítóképző Intézet pedagógusai, Gaszner István igazgató és dr. Ill Mártonné docens.
Főiskolák a pedagógus továbbképzésben.
Továbbképzés pedagógusoknak
Adás: 1975. VIII. 28.
Kelemen Endre az új matematika tanterv bevezetésének előkészítéséről, s ebben a főiskolák szerepéről beszélget az alábbi főiskolai tanárokkal: dr. Ill Mártonné, docens a Bajai Tanítóképző Főiskola eddigi tapasztalatairól, a nyári akadémiákról beszél.(...)
1976
Matkópuszta 52.
Adás: 1976. III. 17., 1976. III. 30.
Tánczos Péter tanyasi nyugdíjast szólaltatja meg a film. Életéről mesél, elmondja hogyan került erre a vidékre: egy nyolcgyermekes családhoz kilencedik gyermeknek. Négy elemit végzett gulyásgyerek volt, majd pásztorkodott. 23 éves korában megnősült. A jobb megélhetésért elment az Izsáki Állami Gazdaságba. Tehenészetbe került brigádvezetőnek. Híres volt csikóneveléséről, az általa idomított lovak nemcsak otthon, hanem külföldön is sikert arattak. Szereti a népdalokat, sokat énekel, így került kapcsolatba Polyák Ferenc fafaragóval, aki idős barátjának portréját megfaragta. Végezetül meleg szavakkal említi meg a tanyasi élet szépségeit.
Itt keressük a kenyerünket
Adás: 1976. VIII. 20.
Az Irodagép és Finommechanika Vállalat kecskeméti gyáregysége 1969-ben tért rá a pénztárgépek gyártására, majd a közelmúltban a svájci Hermes gyárral szerződött az írógépgyártásra. Az ipartelepítés és korszerűsítés, a piaci kapcsolatok alakítására gondot fordító IGV eredményeiről szólnak Tomai László, Bács-Kiskun megyei tanácselnök, Fehér Béla, az IGV igazgatója, ... Andorné, újítás felelős, KISZ vezető, Surányi László, az IGV kereskedelmi igazgatója, Csillag Géza, az IGV vezérigazgatója, Szörcsök István, az IGV műszaki igazgatója, munkások és Mayer úr, a Hermes cég vezérigazgatója a magyarokkal kialakult jó kapcsolatról szól. Riporter: Kopeczky Lajos.
Fiatal üzemi újságírók - A mozgalomból jöttem
Adás: 1976. X. 26., 1976. X. 29., 1976. XI. 3.
Studer Béla, a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében népművelő, ahová a városi KISZ bizottságból került. A népművelő szavaiból kibontakozik egész pályaképe, amelyben a kulturális munka foglalta el a központi helyet. A film felvillantja az üzemi kultúrmunka (vetélkedők, kulturális események szervezése) képeit, nyilatkoznak a gyári szocialista brigádok tagjai saját szerepükről, tevékenységükről a közművelődésben.
Karácsonytól karácsonyig
Adás: 1975. XII. 24.
Róbert László 1973. augusztásabn ismerkedett meg Saigonban Pál atyával, Dömötör Pállal, aki 40 esztendeje él a Távol-Keleten. Előbb Kínában, majd 1965-től Vietnamban. Az atya testvérei tsz-tagok, munkások, húga pedig tanítónő. A kecskeméti Ballószög tanyán találkoztak, hogy meghallgassák és emlékezzenek együtt testvérükkel, Pál atyával, akinek üzenetét Róbert László hozta el. A film lehetővé teszi, hogy a testvérek a háborús viszontagságok után legalább így találkozzanak.
Magyar tájak.
Kiskunság
Adás: 1976. IV. 3.
A Kiskunság éghajlatát, természeti viszonyait, növényzetét, vízrajzát mutatja be.
Költészet 82.
Petőfi, a vándorszínész
Adás: 1977. I. 1.
Szalkszentmártonban az egykori mészárszék korhű épületei között idézi fel a műsor az 1830-as évek vándorszínészeinek világát. Petőfi verseiből, leveleiből részleteket mond Rajhona Ádám. (...)
1977
Annak ellenére II.
A tanácselnök.
Adás: 1977. VI. 16.
A mai ötvenévesek közül Zegnál Márkot, Gara község soknemzetiségű lakosainak tanácselnökét mutatja be a film. Vallomásából, a róla alkotott véleményekből kibontakozik társadalmunk 30 év alatti változása.
Kék fény 58.
Adás: 1976. (1977?) VIII. 17.
(...) A keceli zugpálinkafőző.(...)
Kék fény 65.
Adás: 1977. X. 4.
(...) Sikkasztó főkönyvelő-helyettes Uszódon.(...)
"Alapállás"
Adás: 1977. XII. 21.
A film egy tsz-értekezlet keretében mutatja be az ezer lelket számláló tanyai település - Móricgát - megváltozott életét. 1960-ig a bugaci tanyavilág egyik legelmaradottabb, legszegényebb helye volt. Jó vezetéssel, ügyes vállalkozásokkal, merész beruházásokkal a móricgáti azóta amolyan kis Bábolnát honosítottak meg a lápon.
Hogy több legyen...
Adás: 1977. III. 16.
A kevés és drága zöldség gondokat jelent a fogyasztónak, a felvásárlónak és termelőnek egyaránt. A műsor azt vizsgálja, hogy mit tesznek a mezőgazdasági üzemek azért hogy több zöldség legyen. (...) Fazekas Bálint elnök, Kossuth Tsz Tompa.(...)
Naplemente III.
A sorbanállók.
Adás: 1978. I. 20.
A kecskemét környéki tanyákon magányosan, elhagyatottan élő öregekről szóló riportfilm. Az öregek elmondják, hogy szeretnének szociális otthonba menni, de igen sok a várakozó, nincs hely. Nyilatkozik a lajosmizsei öregek otthonának igazgatója, Urbán Teréz, aki megerősíti a fentieket. Az otthon 100 férőhelyes, 14 gondozóval, napi orvosi ellátással jó körülményeket biztosít a magányos öregeknek, de kevés a férőhely. 1980-ra a férőhelyek számát jelentősen növelik, de még ezzel sem tudják enyhíteni az öregeket elhagyó gyerekek által okozott szomorúságot.
Az értelmiség vidéken
Kunszentmiklós 1975-1976.
Adás: ?
A riportfilm a kunszentmiklósi értelmiségi klub életét, munkájának különböző mozzanatait, ezen belül az értelmiség rétegek közötti kapcsolatát, és a község pedagógusai között lévő feszültségeket vizsgálja.
Dinasztiák I.
Kékfestő.
Adás: ?
Skorutyák János kékfestő, népi iparművész, a népművészet mestere bemutatja munkáját, amely dinasztiákon keresztül, 1868 óta apáról fiúra száll.
Nővérkék.
Adás: 1977. XI. 17., 1977. XII. 3.
A kecskeméti megyei kórház három ápolónőjét (Vince Júlia, Mészáros Márta, Kovács Erzsébet) és munkájukat mutatja be a film. A kórház főorvosai vallanak elismerően munkatársaikról.(...)
Dunamenti Folklór.
Adás: 1972. (1977?) VIII. 25.
A "Röpülj Páva" körök országos találkozójának gálaestje a Bajai Művelődési Házból, műsorvezető: Vass Lajos. Közreműködők: (...) Nagybaracskai Művelődési Ház és Haladás Termelőszövetkezet Pávaköre. (...)
Iskolatévé - Magyar irodalom 6. osztály.
Magyar népdal
Adás: 1977. IX. 19.
Vass Lajos a népdalok fogalmát és jellemzőit ismerteti. Közreműködik: (...) lakiteleki együttes és citerazenekar.(...)
1978
"Portré a lóval"
Portré 2.
Adás: 1978. III. 25.
A riportfilm bemutatja a kiskunsági lovak és lovasok edzőjét, Bábel Józsefet, az Apajpusztai Állami Gazdaság dolgozóját.
Kék fény 66.
Adás: 1978. II. 24.
(...) Kecskeméti vasúti fosztogatás.(...)
Leányvállalatok.
Adás: 1978. VI. 23.
Az Alföldön számos olyan ipari üzem található, amelyek központja Budapesten vagy más nagyvárosban van. Közreműködik: (...) Albert István, a bácsalmási pártbizottság titkára, Róka Istvánné, a Szegedi Ruhagyár bácsalmási vállalatának igazgatója; Sörös Istvánné művezető, Soblocher Mária, Matók Józsefné munkásnők.
Add tovább 2.
Újítások, találmányok. Könnyebben többet.
Adás: 1978. III. 29.
A film bemutatja a Szegedi Ruhagyár Bácsalmási Gyárát, ahol az elmúlt két esztendő alatt 42 %-kal nőtt a termelékenység. A gyár vezetői és dolgozói arról beszélnek, hogyan érték el ezt a szép eredményt.
A föld.
Adás: 1978. VIII. 11.
A riportfilm azt vizsgálja, mennyire használjuk ki hazánk legnagyobb kincsét, a termőföldet, és milyen intézkedéseket teszünk a talaj javítása érdekében. Közreműködik: (...) Domonkos Béla, a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság termelőszövetkezet főkönyvelője, dr. Vedres Ferenc, a Kiskunmajsai Szakszövet elnöke. (...)
Vonzó igényesség
Adás: 1978. V. 3.
Az Izsáki Állami Gazdaságban másfél évtizede új vezetőtípus kialakítása kezdődött. Az újabb nemzedék tagjai a gazdaság ösztöndíját élvezve lettek felsővégzettségű szakvezetők, őket és a munkájukat mutatja be a film.
Naplemente IV.
Valamit tenni kell.
Adás: 1978. I. 20.
Lakatos Vince író-filmrendező beszél a tanyai emberekről szóló filmsorozatáról, majd a meghívott stúdióvendégekkel, megyei és városi vezetőkkel beszélgetnek.
Színfalak mögött
Kecskeméti Katona József Színház.
Adás: 1977. III. 17.
Beszélgetés a kecskeméti Katona József Színház életéről Sajtos Géza igazgatóval, valamint a színház tagjaival.(...)
Falujárás 5/1.
Téli falusi esték.
Adás: 1979. I. 12.
A Bács-Kiskun megyei Rém község egyetlen estéjét viszi képernyőre. A változatos helyszíneken készített riportok arra adnak feleletet, hogyan telnek a faluban az esték. Riporter: Kopeczky Lajos.
Unokáink is látni fogják... 13.
Hírös város Kecskemét.
Adás: 1977. VII. 2.
Kecskemét 1977-ben Ybl-díjat kapott. A film bemutatja a város tereit és utcáit, a restaurált régi és új lakóházakat. Vezetők és építészek arról beszélnek, hogyan valósították meg a városfejlesztési programot. Közreműködik: Ruszt József, Kerényi József, dr. Kerbonits Dezsőné, Hay Ferenc, Borvendég Béla.
Együtt a gárda 2.
Határőr úttörők.
Adás: 1978. XI. 21.
A film bemutatja a tompai határőr úttörőket, akik egy játékos akadályversenyen különböző feladatokat oldanak meg.
1979
Csak ülök és kérdezek.
Kupai bácsi.
Adás: ?
Kupai bácsi a kecskeméti tanyavilágban él, s otthonában elbeszéli életét. Festő szeretett volna lenni, de fafaragó lett, a Gyász című szobra kiállításon is szerepelt.
Ötvenesek I.
Adás: 1979. VII. 11.
A Kiskőrösi Állami Gazdaság volt igazgatója, Tóth Sándor és munkásai arról beszélnek, hogyan gazdálkodott egyre eredményesebben és fejlődött a gazdaság, miközben az igazgató egészsége a megszállott munkában tönkrement.
A busók földjén.
Adás: 1980. I. 11.
Az 1956-ban jeges árvíz indította el a Mohács-szigeti tanyavilág bomlását. A film az azóta eltelt több mint 20 éves változást mutatja be. Közreműködik: (...) Balogh Ferenc tanácselnök, Dunafalva.(...)
Emberek a tanyákon VIII.
Eladó iskolák.
Adás: 1979. V. 26.
Bács és Hajdú megye tanyavilágában az 1970-es években elnéptelenedtek az iskolák. A tsz-ek kezdeményezték az épületek megvásárlását. A tanácsi szervek anyagilag is támogatták a kezdeményezést, mert közművelődési célokra alakították át a volt iskolákat (...).
Hajtás!!!
Adás: 1979. VI. 28.
Kisfilm az 1978-ban Kecskeméten rendezett IV. Fogathajtó Világbajnokságról. (...) A fogathajtó vb-n a magyar csapat győzött: Bárdos György és Fülöp Sándor.
Halas, a hatalmas.
Adás: 1979. V. 13.
A Kiskunhalasról készült film bemutatja az ötszáz éves város múltját, jelenét és jövőbeli felődésének lehetőségeit. Megszólalnak a város vezetői. Író-rendező: Lakatos Vince.
A klumpás.
Adás: 1979. III. 16.
Zority József bajai facipőkészítő bemutatja a kihalófélben lévő mesterség fortélyait és szerszámait.
Csak ülök és kérdezek.
Almabál.
Adás: 1977. II. 18.
Soltszentimrén minden évben megtartják az almabált. A film egy ilyen mulatságot mutat be, ahol a falu apraja-nagyja jelen van. Az idős emberek eljárják a magyar kettőst, s régi magyar nótákat énekelnek.
Csak ülök és kérdezek.
Asszonybál.
Adás: 1978. XI. 11.
Egy évben egyszer van asszonybál egy Baja melletti kis faluban. A vigasságra férfiak nem tehetik be a lábukat. Ha női ruhába öltözve mégis betéved valamelyik, és az asszonyok észreveszik, levetkőztetik és úgy dobják ki a mulatságról.
Maholnap.
Tiszakécskei gyerekek.
Adás: 1979. IX. 30.
Horváth Mária tanyáról került a tiszakécskei gimnázium első osztályába és a diákotthonba. A dokumentumfilm végigkíséri, hogyan illeszkedik be megváltozott környezetébe, milyen hatást gyakorolnak rá a hasonló helyzetben lévő társai, a helybeli gyerekek, tanárok, akikkel tanulás közben találkozik.
Madarasi halmok
Adás: 1979. IX. 26.
A madarasi szarmata temető feltárását mutatja be a film. Az ásatást dr. Kőhegyi Mihály régész vezette. A filmben végig kommentálja a feltáró munkát, és a leletek feldolgozását is.
A dokumentumfilmet a Bács-Kiskun megyei Filmstúdió régebbi felvételeinek felhasználásával a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának munkatársai készítették 1976-ban.
Rendezte: Pavlovits Miklós.
1980
A színek remetéje
Adás: 1980. X. 4.
Prokop Péter katolikus pap és festőművész 1957-ben hagyta el az országot, azóta Rómában, a Szent István házban él. Az évek során világhírű egyházi - modern - festővé vált. Hazáját azért hagyta el, mert a magyar állam ugyan lehetővé tette számára, hogy papként az Akadémiát elvégezhesse, egyházi hatóságai azonban rossznéven vették és tiltották a festészettől. A filmben vallomást tesz életéről, művészi hitvallásáról.
Házigazda: Schöffer Miklós
Adás: 1980. V. 13.
Schöffer Miklós párizsi műterem-otthonában fogadja barátait: Victor Vasarelyt és Patkó Imre diplomatát, akik beszélnek a művészhez fűződő kapcsolataikról, közös munkájukról. Schöffer Miklós szobrászművész beszél munkájáról, autonóm személyiségéről, kalocsai szobortervéről, a múzeumtervről, s bemutatja kibernetikus szobrait.
A világ asztalán
A fűszerpaprika
Adás: 1980. VIII. 15.
Az egyik legjobb exportcikkünk a tőkés világban a fűszerpaprika. Több, mint 100 országba exportáljuk. A film a fűszerpaprika termesztését, feldolgozását, valamint a népművészetre való hatását mutatja be. A filmben megszólalnak: dr. Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke, Dergács Ferenc vezérigazgató, dr. Hans Pinkpank, a MONIMPEX Bremen külföldi közös vállalkozás ügyvezető igazgatója.
Város és könyvtára
Adás: 1980. IX. 4.
A Kiskunhalasi Városi Könyvtár fejlődéséről, munkájáról beszélnek az olvasók, a könyvtár munkatársai és vezetője. Közreműködnek: Gellért Kis Gábor, Gál Sándorné, Schneider Györgyné, Utasi Jánosné, Farkas Ferencné, Gyenizse Sándor, Fodor Benő, Horváth Istvánné, Jancsó Péter, Vincze Rita, Zseniné Horváth Etelka, Ferenczi Imre, Patocskai Tamásné, Fekete Dezső, dr. Peszeki László, dr. Szabó Miklós, a Kiskunhalas város pártbizottságának titkára, Martonosi Pál könyvtárvezető.
Élni, élni...
Adás: ?
1977-ben öt fiatal író kereste fel Fülöpszállás községet, hogy a falu társadalmát és mai világát feltárja. Fülöpszállás lakói beszélnek arról: hogyan érzik magukat a községben.
Rólunk van szó!
Pilács - apa és fia
Adás: 1979. IX. 28.
A film bemutatja az Izsákon élő Mécs családot, akik parasztemberek, több generációra visszamenően a földből és földnek éltek. Apa és fia hogyan éli meg a pályaválasztási helyzetet? Mit adott Zolinak az otthon, a szülői ház? A beszélgetések során az apa és fia érdekes kapcsolatrendszerét, gondolati rokonságát ismerjük meg.
Siker 8.
Adás: 1980. X. 17.
Emlékeztető a bajai szemészre (...). Riporter: Tóth Erika és Vitray Tamás.
Szank
Adás: 1980. IX. 7.
A bányásznap alkalmából készült filmetüd a szanki olajbányászokról. A filmben megszólalnak: Falk Miklós, Kaponyai Lajos és az olajbányászok.
Játszani is engedd... 5.
Gyermekbirodalom
Adás: 1980. II. 2.
A sorozat bemutat néhány olyan játékteret, mely közös erőfeszítéssel jött létre, sok mindenben különbözik az eddigiektől. Az óbudai pótudvart Szentendrén és Kecskeméten kötél és fakonstrukciós szerkezetekkel épült játszóteret. A filmben megszólalnak: Prik Ambrus, Mártonfy Sándor, Sárkány Péter, Nagy Kristóf, Kertész József, Csáky László, valamint a szentendrei játszótér alkotói.
"Szülőföldemen"
Irodalmi barangolás Bács-Kiskun megyében
Adás: 1980. IX. 6.
Csernák János színész felkeresi íPetőfi és családja Duna-menti lakhelyeit, Arany János emlékeit Nagykőrösön, Móra Ferenc, Katona József, Nagy Lajos és József Attila emlékhelyeit a megyében.
Ziska
Villanófény. Kecskeméti Katona József Színház.
Adás: 1980. V. 2.
Katona József: Ziska c. drámájának bemutatása alkalmából beszélget a műről és szerzőről Beke Sándor, a kecskeméti Katona József Színház főrendezője és Tarján Tamás irodalomtörténész, közben jelenetek a drámából. Szereplők: Borbáth Ottilia, Plaskó Balázs, Bregyán Péter, Fekete Tibor, Joós László, Major Pál, Molnár Zsuzsa, Nagy Attila.
Volt egyszer egy mese
Adás: 1980. III. 29.
Minden évben Bretagne-ben megrendezik az ifjú bábosok találkozóját, s a film készítői a Tiszakécskei Szitakötő bábegyüttes, valamint a francia bábosok felkészülését, előadását örökítik meg. A gyerekbábosok előadják a Csizmás kandúr c. mese bábjáték változatát (a magyar és francia együttes saját készítésű bábukkal).
1981
A színigazgató
Adás: 1981. X. 27.
Radó Vilmosról, a kecskeméti Katona József Színház nyugdíjas igazgatójáról, örökös tagjáról készült portréfilm. Az egykori igazgató és a pályatársak emlékeznek a színháznál töltött évekre. Közreműködik: Bárdi György, Gyólai Viktória, Koncz Gábor, Galambos Erzsi stb.
Bűn 3.
Történetek a szerelemről és a halálról.
Adás: 1981. IV. 29.
A kalocsai női börtönben lévő elítéltek karácsonyi műsorát, valamint egy apagyilkos család, egy férjgyilkos asszony és egy postarabló házaspár vallomását, s Rácz Ferenc elítélt esküvőjét - Zseffer Zsuzsa elítélttel - örökíti meg.
Bűn 4.
A bűn mindig egy jajkiáltás.
Adás: 1981. V. 5.
A kalocsai női fegyházban készült riportfilmebn megszólal P. L.-né, akit lopás és közokirat hamisításért, Horváth Józsefné, akit közveszélyes munkakerülésért és üzletszerű kéjelgésért, lopásért, S. L.-né, akit társtettesként folytatólagosan elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésért, K. J.-né, akit halált okozó súlyos testi sértésért, V. A.-né, akit emberölés bűntette miatt - melyet társtettesi minőségben követett el - ítélt el a bíróság.
Város volt, város lesz?
Kunszentmiklós
Adás: 1981. IV. 3.
Kunszentmiklós valamikor város volt, jelenleg nagyközség. A lehetőséget keresik, hogy ismét várossá nyilvánítsák - erről beszélnek: Tálasi István egyetemi tanár, Illyés Bálint tanár, Bognár László tanácselnök, Ajpli László nagyközségi tanácstag, Selyem Zsigmond, a termelőszövetkezet elnöke. Közreműködik: Naszvadi László. Műsorvezető: Vargha Balázs.
Szemesnek áll a világ
Az Olympos család
Adás: 1981. VI. 24.
Az Olympos védjegyű gyümölcs-sűrítmények - több tsz és ÁG társulásával - görög-magyar koprodukcióban történő gyártásáról és kereskedelméről szól a film. Közreműködnek: Balogh Sándor ágazatvezető, Bercsényi Miklós műszaki-gazdasági tanácsadó, Kovács István osztályvezető, Magyar Ferenc állami gazdaság igazgató, Arvantisz kereskedelmi képviselő.
Szemesnek áll a világ
Energiatakarékos kukoricatárolás
Adás: 1981. VI. 17.
A film a nedves silózás és a falközi silózás előnyeit mutatja be a hagyományos gödörtárolással szemben. Népszerűsíteni kívánja a kukoricatárolás legmodernebb formáit. Közreműködnek: Balla Antal, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója, Babics Antal, a csávolyi tsz elnöke, dr. Treser Pál dunavarsányi tsz-elnök.
Címek, rangok...
Alföldi antenna
Adás: 1981. II. 25.
A tudományos munkát végzők és fokozatot szerzők száma minden területen növekszik. Dr. Király László, Dr. Berta Jenő, dr. Pavisa Ernő, dr. Babó Tivadar, dr. Richnovszky Andor, az agráriparban dolgozó és kutató szakemberek beszélnek arról mi késztette őket a tudományos címek megszerzésére, és ez mire kötelezi őket.
2000 kilométer közelben...
Adás: 1981. XI. 17.
Krím és Bács-Kiskun megye testvérkapcsolatáról szóló film. A testvérkapcsolat jellegéről és a barátságról beszélnek: A. I. Kovtun nyugalmazott vezérőrnagy; V. Sz. Makarenkó, a szimferopoli területi PB első titkára; Zs. B. Jefimovics, a szimferopoli Május 1. Konzervgyár igazgatója; Ny. Ny. Vetrjuk esztergályos; M. K. Dorohin, a Frunze Szovhoz elnöke; P. P. Paskov, a jevpatóriai PB első titkára; Anna Kuznyickaja, a szimferopoli gépgyár óvodájának igazgatója; Natalia Szalomatyina zenetanárnő; Anatolij Szalomatyin festőművész; Anatolij Novikov, a Gorkij Színház főrendezője. A riportok közben szimferopoli, jaltai és Fekete-tenger parti képek láthatók. Riporter: Király Zoltán.
Elmúló mesterségek 1.
A kékfestő
Adás: 1981. XII. 9.
A kékfestés mint mesterség már nem szerepel a nyilvántartott és tanulható szakmák között. A ma élők legfiatalabbja, Skorutyák János - aki Bácsalmáson él - bemutatja a kékfestés technikáját és különböző fogásait.
"Gyönyörű átok ül rajtam..."
Adás: 1980. IX. 30.
A Dél-Alföldön élő és dolgozó naiv művészekkel, alkotásaikkal, sajátos világukkal ismertet meg a film. Közreműködnek: dr. Bánszky Pál művészettörténész, Balázs Gábor festő, özv. Czenéné Kiss Viktória szobrász, Csarejsné Hrabovszki Ilona festő, Cseri Antal fafaragó, Dénes Anna festő, özv. Gubányiné Kása Böske festő, Gyovainé Kerekes Rózsa festő, Juhász Sándor szobrász, Kakuszi Irén festő, Szőrös József faragó, Unyattinszky György festő, cérnagrafikus, Vastaghné Móra Piroska festő.
Művésztelepek
Adás: 1982. I. 12.
Körkép a békéscsabai alkalmazott grafiaki művésztelep, a csongrádi alkotótelep és a kecskeméti zománcművésztelep alkotóiról és munkáiról. Közreműködnek: (...) ifj. Koppány Károly festőművész, a kecskeméti zománművésztelep technikai vezetője (...).
Dunamenti Folklór Fesztivál
Adás: 1981. VI. 21.
Dokumentumfilm a hagyományőrző néptáncegyüttesek fesztiváljáról. Közreműködnek: Raduil Folklór Együttes (Bulgária), Erdőbényei Néptánc EGyüttes, Dunareae Népi Együttes (Románia), Sziváci Népi Együttes (Jugoszlávia), Klimek-Bachledia Együttes (Lengyelország), Totem Folklór Együttes (Törökország).
Munkahelyi ismeretek
A futószalag
Adás: ?
A kecskeméti BRG Gyáregységben készítik az új típusú magnókat. A szalagszerű termelés lényegét, az alkotómunka csapatszerűségét ismerteti Fehér Béla főmérnök, Somlai Csaba konstruktőr, Lazerovszky Tibor mérőtechnikus. Közben a szalagnál dolgozó szerelőnők munkáját is bemutatja a film. Riporter Dombóvári Gábor.
1982
A közéleti alkotás
Gajdócsi István portréja
Adás: ?
Tóth Erika beszélget Gajdócsi Istvánnal, Bács-Kiskun megye tanácselnökével életéről, munkásságáról, közéleti tevékenységéről. Közreműködnek: Kőhegyi Mihály régész, Kerényi József Ybl-díjas építészmérnök, Metzinger András nyugdíjas tsz-tag, Vámos Ferenc, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Probstner János iparművész.
Egyszer fent. egyszer lent
A tetőfedő
Adás: 1982. IV. 21., 1982. VI. 29.
Beckhauser Antal bajai épület- és díszműbádogos beszél ééletéről, szokásairól, szakmájáról, napi tevékenységéről, és közben láthatjuk őt a templomtetőn s műhelyében munka közben.
Lakosok vagy polgárok
Adás: 1982. XII. 14.
A riporter, Király Zoltán arra keresi a választ, hogy Kiskunhalas értelmiségi rétege és a város vezetősége hogyan tud együtt dolgozni? VAnnak-e olyan döntési helyzetek, amikor a városban élők nemcsak lakosok, hanem polgárok is lehetnek? Közreműködik: Mester Sándor, Breznay Gábor, dr. Szabó Miklós, Vorák József, Kardos Kálmán, F. Nagy István, Tóth Istvánné, dr. Kövecs Gyula, Lunger Pál, Szemerédi László, Szakál György, Szabó Gábor, Jeneiné Hegedűs Zsuzsa, Simon Gábor, Vincze Ferenc.
Az alföldi szőlő
Adás: 1982. II. 9.
Hazánk borszőlőtermő területének 57 %-a található az Alföldön. Régebben még sokan megkérdőjelezték az itteni telepítések szükségességét. Ma itt formálódik az alföldi szőlőtermesztés jövője, erről nyilatkoznak a közreműködők: Török Jánosné szőlősgazda, dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, Novák István, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlészeti ágazatvezetője, dr. Sümegi József, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Bakacsi László, a Szőlőfürt Szakszövetkezet keceli főágazatvezetője, Németh Mihály szőlősgazda.
Pusztai történet
Adás: 1982. VIII. 13.
A kiskunfélegyházi Lenin MGTSz nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a mezőgazdasági üzemágak mellett az idegenforgalmi üzemágat is fejlessze a jövedelmezőség érdekében. Erről tárgyal a tsz vezetősége, miközben felvillan a bugaci puszta képe, az idegenforgalmi látványosság: a pusztai csárda, a lovasbemutató és az érdeklődő turisták képe. Riporter: Nagy László.
Csettegők, csotrogányok
Adás: 1982. X. 19.
A csettegők, csotrogányok mezőgazdasági háztáji gépek. A paraszti lelemény e különös szülötteit gyakran láthatjuk Csongrád és Bács megyék közútjain. A termelésben betöltött helyüket, szerepüket, az engedélyező bürokrácia útvesztőit elemzi a film. Közreműködnek: Tóth Szilveszterné nyugdíjas tanácselnök, Gyuris Szilveszter, a Csongrád Megyei Tanács osztályvezető-helyettese, Mózi György használtcikk-kereskedő, Hasziló József lakatos, Turán pálné, Turán Pál, Dulai András, Sárközi István az AGROKER osztályvezető-helyettese, Somodi István a KPM Bács-Kiskun megyei Autófelügyelettől, Horváth Sándor KPM segédvizsgálóbiztos, Mészáros József - AGROKER osztályvezető. Riporter: Majoros Tibor.
Ars longa vita brevis est.
A művészet örök, az élet rövid
Adás: 1982. XII. 1.
Baján él ifj. Éber Sándor festőművész. A ház, ahol lakik, találkozóhelye volt egykor a bajai értelmiségnek. Képek, szobrok, könyvek, történetek, újságok őrzik a kor hangulatát.
A magyar puszta 10.
A kiskunsági homokbuckák
Adás: ?
A Kiskunság Magyarország egyik nagy kiterjedésű, futóhomokos tája. Az itt élő állatokat és növényeket mutatja be a film.
A magyar puszta 11.
A kiskunsági szikesek
Adás: ?
A Kiskunság homokbuckáinak közeiben lefolyástalan sós vizű szikes tavak alakultak ki. Az itteni növény- és állatvilágot mutatja be a film.
Az utolsó száz év műemlékei
Nemzetközi tanácskozás Budapesten és Kecskeméten
Adás: 1982. X. 9.
Az UNESCO műemléki bizottsága ülést tartott 1982 nyarán az utolsó száz év műemlékeinek védelméről Kecskeméten és Budapesten. A filmben az utolsó száz évben épült műemlékekről - Bács-Kiskun megye és Budapest - adnak képek. Közreműködik: Borbély Lajos, Kubinszky Mihály, Pintér Tamás, Dercsényi Balázs, Gábor Eszter, Kerényi József, Császár László, Maija Kairama, Stefan Tshudi. Riporter: Győrffy Miklós.
Nyelvtanárok, figyelem!
Tanár nélkül
Adás: 1982. I. 3., 1982. II. 5., 1982. IV. 9., 1982. VI. 18., 1982. VIII. 27., 1982. XII. 30.
A tanyai összevont tanulócsoportokban kettő vagy négy osztály tanul együtt. A legtöbb ilyen iskolában a tanító nem tud oroszul. Bács-Kiskun megyében kipróbálásra bevezették a "magnetofon vezérlésű feladatlapos" tananyagot. Ennek a felhasználását mutatja be a film Nyárlőrincen, Kecelen és Szilason. Közreműködnek: dr. Köllő Márta, dr. Schvób Péter, a Megyei Pedagógustovábbképző Intézet igazgatója, Selb Györgyné ált. isk. orosz vezető szakfelügyelő, Bercsényi Istvánné tanítónő és Iván László tanító.
1983
Három bugaci nótafa
A Szeleczki-testvérek
Adás: 1983. VII. 30.
A Kecskemét környéki Bugac Pusztán élő Szeleczki testvérek: János, Mihály és László, a bugaci csárdába érkező vendégeknek énekelnek - őrzik a hagyományokat -, őket mutatja be a film.
Homokon és dombokon
A parlag földek hasznosítása
Adás: 1983. VII. 8.
Bemutatják, mit tesznek a parlagon heverő földek hasznosítása érdekében két különböző adottságú megyében, Bács-Kiskunban és Hevesben. Közreműködik: dr. Saskői Lajos, dr. Havasi Gyula, Bokros Lajos, Vincze József, Bárány Antal, özv. Tóth Ferencné, Pagyi István, Kiss Gábor, Deme Tibor, Gacsó László, Vukuli István. Riporter: Kapusi Imre.
Kertünk, udvarunk 4/5.
Adás: 1982. V. 4., 1982. V. 11.
Riport Mészáros Sándor retektermesztővel; Homokos talaj hasznosítása spárgával; Vélemények és intézkedések a háztáji sertéstartásban Tökölön; Dr. Pillár László, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt termelési igazgatója nyilatkozik a háztáji sertéstartásról, új intézkedéseiről és a takarmányellátásról; Riport - Durcás gazdájával - egy kiskunmajsai tanyán, ahol a gazda hobbija a lótartás.
Kertünk, udvarunk 4/11.
Adás: 1982. XI. 16., 1982. XI. 23.
A kiskunhalasi szakcsoportok munkája: körte termesztés; panaszok a hosszútávú sertés szerződések ügyében; májas libák tenyésztése; 200 papagáj egy tanyán; kertészdinasztia; halasi csipke készítése. Közreműködnek: Fekete Györgyné, Jaszenovics Istvánné, Takács Viktor, Papp Antalné, Gyenizse István, Ván István.
Kertünk, udvarunk 5/7.
Adás: 1983. VIII. 9., 1983. VIII. 17.
A Kalocsa környéki fűszernövény-termesztésről készült riportműsor. A kifizetődő munkáról nyilatkoznak: Maros Pálné - a fokhagymáról; Harangozó János - a majorannáról; Juhász István - a festőmályváról; Kollár Jánosné - a dohányról; Skorcz Károlyné - a fűszerpaprikáról.
Kertünk, udvarunk 5/10.
Adás: 1983. XI. 9., 1983. XI. 15.
Az angóranyúl tenyésztés kilátásai; a gyapjúexport lehetőségei; kacsák a Baja környéki kis tavakon; tudnivalók az őszi szőlőtelepítésről; látogatás egy vállalkozó kedvű kalocsai gazdánál. Közreműködik: Tarr István, dr. Szanyi Zoltán, Sámán István, dr. Kajtár József, Márkus András.
Különös falu
Tiszakécske
Adás: 1983. IV. 4.
A film bemutatja Tiszakécskét és a falu lakóit, akik mindent megtesznek azért, hogy a falu vonzó legyen az ott élőknek. Köreműködik: Angyal János, Miskó István, Köti László, Budai István, dr. Horvai István, Sipos Árpád.
Tanyavilág Magyarországon
Egy kis gazdaságtörténet
Adás: ?
A riportfilmben megszólaló tanyasiak, az állami gazdaságok vezetői, téeszvezetők érveket hoznak a tanyák fenntartása mellett, de megszűnésüket előre látják. Közreműködnek: Juhász Imre, a balmazújvárosi Vörös Csillag TSz volt elnöke, Katona István, a Kiskunhalasi ÁG igazgatója, dr. Kiss Imre, a Hajdúszoboszlói ÁG igazgatója, Horváth István, az Izsáki ÁG igazgatója, dr. Hőnig Ferenc, a jánoshalmi tsz volt elnöke, PB-titkár; Dobó Szilveszter, a mórahalmi szakszövetkezet elnöke, Csikó Sándor, a keceli szakszövetkezet elnöke.
A kecskeméti városháza
Adás: 1983. IV. 30.
A kecskeméti városháza építésének története.
"... csak egy volt életed..."
Katona József és drámája
Adás: ?
Katona József életéről és Bánk bán című drámájának keletkezéséről szóló film. Részletek: Bán Frigyes: A császár parancsára, Kalmár László: Déryné, Szinetár Miklós: Bánk bán című operájából. Hangban közreműködnek: Bács Ferenc, Végvári Tamás.
Híres magyar könyvtárak
Kalocsai Érseki Könyvtár
Adás: 1983. IX. 24.
Németh G. Béla egyetemi tanár bemutatja a Kalocsai Érseki Könyvtárat, történetét, könyvritkaságait, amelyek a korai középkortól a XIX. sz. végéig tartó gyűjtőmunka legszebb darabjai. Közreműködik: dr. Köveshegyi András főtisztelendő, a könyvtár őre és dr. Grabarits István gyógyszerész-doktor, aki az orvosi könyvgyűjteményt mutatja be.
Vándorbot 3.
Vasmacska vízitúra
Adás: 1983. IX. 1., 1983. X. 1.
A budapesti Zugligeti úti Általános Iskola úttörői és tanárai elhatározták, hogy 1993 nyarán végig eveznek a Dunán Győrtől Bajáig. A film az izgalmas vízitúrát követi nyomon. Közreműködnek a tanárokon és diákokon kívül: Turák László, Nagy Lajos aranymosó, Sas Márton, Szabó Éva.
Kecskemét, Kairó, Karl-Marx-Stadt
Adás: 1983. IV. 30.
Összefoglaló az 1983. április 6-7-8-án Kecskeméten, a Lánchíd utcai általános iskola tornacsarnokában rendezett Országos Közlekedésbiztonsági Versenyek döntőiről. A filmben megszólalnak: Rónay András, dr. Pálvölgyi István. Riporter: Etédi Péter.
1984
"Sose vagyok egyedül..."
Adás: 1984. VI. 21.
Berek János gemenci fővadászról készült film. Elmondja, hogy húsz évvel a nyugdíjkorhatár betöltése után is aktívan dolgozik, mert a munka és a természet szerelmese. Közben a gemenci természetvédelmi terület növény- és állatvilágáról készült felvételek láthatók.
Erős-e a paprika?
Adás: 1983. XI. 22.
A film a fűszerpaprika termelés és export gondjaival foglalkozik. Közreműködik: dr. Lakatos Lajos, Piros László, dr. Berta Jenő, Béke Tamás, Pillis Lóránt, dr. Horváth György, dr. Márkus Ferenc.
Kertünk, udvarunk 6/1.
Adás: 1984. I. 14., 1984. I. 17.
Kékróka tartás Tárnokon - ketrecben és szabadon -, Fillár László tenyésztőnél; Válaszok Sámán István bajai kacsatartó panaszára; Pulykatartás háztáji körülmémyek között a mágocsi Béke MGTSZ irányításával. (...)
Furcsa eset
Adás: 1984. IV. 24.
Az Izsákon élő nyugdíjas Petrás Sándor 35 év után megtalálja "szerelemgyerekét", aki már három gyermek anyja. Petrás Sándor felesége és felnőtt fia szeretné a lányt, Erzsit teljes jogú családtagnak tekinteni, vagyont iratni rá, de a lánynak fenntartásai vannak. Az idős ember részéről kívánt családi kapcsolat nem jön létre. Riporter: Kovács László.
Töredék - A múlandóság fölé 17.
Mindörökké
Adás: 1984. XII. 16.
A veszprémi Püspöki Palota, a szegedi alsóvárosi templom, több múzeum - Néprajzi, Katona József, Liszt Ferenc, a Rábaközi - fából faragott Krisztus-szobrait mutatja be a film.
Kalocsa műemlékei
Adás: 1984. IX. 1.
A kalocsai székesegyház, érseki palota, kanonoki ház építéstörténetét mutatja be a film. Közreműködik: Petneki Áron és Leányfalusi Vilmos orgonaművész.
A sükösdi juhász
Adás: 1984. VI. 30.
A film bemutatja Erdélyi Zoltán juhászt, aki szívvel-lélekkel végzi munkáját eredményesen. Hangban közreműködik: Pécsi Ildikó.
1985
Útjelzők
Triticale
Adás: 1985. XI. 28.
A triticale búza és rozs keresztezéséből előállított új növényfaj. Kiss Árpád növénynemesítő portréján keresztül ismertet meg a film a növény sorsával. Közreműködnek: Balázs Sándor, a Zöldségtermesztő Kutatóintézet igazgatója, Sós Gábor miniszterhelyettes, dr. Tóth László, a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz termelési elnökhelyettese, Kiss József, a biológiai tudományok kandidátusa.
Faluház
Adás: 1985. X. 9.
Riportfilm a hajósi és a jászszentlászlói művelődési ház tevékenységéről. Közreműködik: Alföldi Albert, Markolt Endre, Beke Pál.
A kecskeméti Szentháromság szobor
Adás: ?
A kecskeméti Szentháromság szobor bemutatása.
A televízió műsorában többször előfordult műsorváltozás, ezért az adás dátuma nem mindig pontos. Az elkészült műsorokat nem mindig vetítették le. Felhasznált források:
- TV filmográfia kötetei (1958-1985.) Magyar Televízió Központi Archívum és Könyvtár. Budapest.